Perselus Piton megrendülten ült az ágyon. A tudatáig alig jutott el a mellette folyó beszélgetés, gondolatai elkalandoztak. Nem akarta elhinni, hogy az az ember, akiben mindenki bízott, aljas módon elárulta őket. Lenézett az ölében csendesen alvó kisfiúra, majd az ágya mellett ülőkre nézett.

– Miért? – kérdezte egyszerűen, és várakozóan nézett a két fekete hajú férfira. James mélyet sóhajtott, ránézett Perselusra, és lágyan végigsimított Harry arcán.

– Ő nem egészséges, Perselus. A Grindenwalddal történtek után annyira elvette az eszét a hatalom, hogy mindenkiben ellenséget látott, sajnos Harryben is. Ezért kitalált egy jóslatot, hogy Tom Denemet manipulálni tudja. Az elképzelése az volt, miután Tom megöli Harryt, ő bosszút áll rajta. A varázsvilág ünnepelné, és megválasztaná Mágiaügyi Miniszternek.

– De – vette át a szót Sirius – szerencsére hiba csúszott a tervébe. Tom nem hitt a jóslatban, így Dumbledore kénytelen volt a saját kezébe venni a dolgot. Imperiust átok alatt irányította Denemet, hogy rátámadjon a gyerekre. Hiába küzdött az átok ellen, mire sikerült tőle megszabadulnia, addigra Lily meghalt, Harry pedig megsérült. Tom elmenekült, de amikor megtudta, hogy Dumbledore-t elfogtuk megjelent az auror parancsnokságon, és ellene vallott. Dumbledore ezekben a percekben kapja meg a dementorcsókot!