Poppy
Pomfrey szomorúan nézte a két, egymás mellett alvó alakot. Szörnyű az a
tragédia, ami velük történt. Soha nem gondolta volna, hogy az az ember, akiben
mindenki megbízott, ilyet tehet.
Gondolataiból
a gyengélkedőre belépő emberek riasztották fel. A három férfi egyenesen az
egyetlen foglalt ágyhoz lépett, és leültek az ott lévő székekre. Szemükben
könny csillogott, ahogy a két mélyen alvót nézték. Minerva megállt a
javasasszony mellett, és csendesen megszólalt.
–
Hogy vannak, Poppy?
–
Fizikailag mindketten jól.
A kis Harry homlokán lévő sebet viszont nem tudtam begyógyítani – sóhajtott egy
nagyot a boszorkány. – De, ahogy meg tudtam állapítani semmi komoly gondot nem
okoz.
–
És Perselus? – kérdezte aggódva az igazgatóhelyettes.
–
Perselus teljesen sértetlen. Sikerült vele megitatnom némi nyugtató és altató
főzetet, de megígértette velem, hogy azonnal felébresztem, ha bármi is
történik.
|