Perselus döbbenten nézett a kanapén csendesen zokogó nőre. Mindig is tudta, hogy Luciusnak mindennél fontosabb a hatalom, de erre még ő sem számított.

– Most mi lesz, James? – nézett kérdőn a másik fotelben ülő férfira.

– Sirius néhány aurorral már Lucius után indult – felete fáradtan a férfi –, és én is utánuk megyek. Narcissa és Draco itt biztonságban lesznek, ráadásul Remus is hamarosan itt lesz.

Azzal felkelt a karosszékből, a kandallóhoz lépett, de még visszafordult.

– Amint megtudok valamit, értesítelek – mondta, aztán választ sem várva eltűnt a zölddé váló lángokban.

– Cissy – a régi kedves becenév hallatán a nő felnézett –, miért nem mész, és pihensz le a szobámban? Majd szólok, ha megtudok valamit, ígérem.